Farkasvölgy Cave

A Farkasvölgyi-sziklaüreg 6,7 m uzunluğunda bir mağara. Budapeştin XII. rayonunda, Széchenyi-dağı və Csillebérc arasını ayıran Farkas-völgyin yuxarı hissəsinin K tərəfində, Duna–Ipoly Milli Parkı ərazisində yerləşir.

Təsvir

Giriş Budai Təbiət Qoruma Sahəsində, Széchenyi-dağının ətəyində, köhnə, hal-hazırda işarəsiz turist yolu yaxınlığında, təxminən 385 m dəniz səviyyəsindən yüksəklikdə, qayalı dırmaşma, meşə içində, vadə oxundan təxminən 15 m uzaqda, vadə dibinin yaxınlığında yerləşir. Budai dağlarının turist xəritələri Farkas-völgyi-sziklaüregin yerini səhv göstərir, yaşıl üçbucaq işarəli turist yolunun yanında deyil. Giriş qeyri‑formal, təbii, üfüqi ox yönündə, 1,4 m enində və 1,1 m hündürlüyündədir.

Mağara keçidi dar və ENY‑DK istiqamətlidir. Trias dövri dolomitte, mağara qeydiyyat vərəqinə görə pleistosen travertində əmələ gəlmişdir. Tektonik qırılma xətləri boyunca, çay suyu eroziyası və korroziya təsiri ilə yaranmış, həmçinin formalaşmasında ehtimal ki, qaya materialının sinjenetik boşluqları da rol oynamışdır.

Üfüqi və tək səviyyəli, sonuna doğru yüksələn bir mağara. Divarlarında bir neçə, qeyri‑müəyyən noxud daşlı örtük və ya damcı daşının qalıqları görünür. Qayalı boşluğun detallı ölçülməsi əsasında 6,7 m uzunluğunda, 6,7 m üfüqi yayılmış, 2 m hündürlükdə və 2 m şaquli yayılmışdır.

Asanlıqla çatdırıla bilən, sürünərək keçilə bilən qayalı boşluq icazəsiz ziyarət edilə bilər. Mağara gəzintisi üçün mağara gəzinti əsas avadanlığı tələb olunur. Məsul təbiət qoruma orqanı Duna–Ipoly Milli Parkdır.

Mağara ədəbiyyatda Farkasvölgyi-barlang (əl yazısında Bertalan 1976, çapda Kordos 1984), Farkas-völgyi-sziklaüreg (Pápa, Dénes 1982) və Farkasvölgyi sziklaüreg (Pápa 1966) adları ilə də rast gəlinir.

Tədqiqat tarixi

Daday Jenő 1887-ci ildə yayımladığı araşdırmasında, Margó Tivadarın Budapeşt sərhədindəki Farkasvölgyi mağarasında kiçik bir yarasa quşunu müşahidə etdiyini oxumaq mümkündür. 1966-cı ildə nəşr olunan, Budai-dağları yol bələdçisi adlı kitabda, turistik təsvirlərdə, Farkas-völgyin dibindəki meşədə, mavi işarəli turist yolundan 3 dəqiqə məsafədə gözəl qayalı formalar olduğu və sola dönərək kiçik Farkasvölgyi qayalı boşluğun yerləşdiyi qeyd edilir.

Az 1976‑ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kézirat 20. számú cédulája szerint a Farkasvölgyi sziklaüreg másik neve Farkasvölgyi-barlang. A Budapest XII. kerületében lévő Farkas‑völgy legfelső részén, a Felső rétek K‑i szélén, a Széchenyi‑hegy egyik sziklás kúpjában, az úttól 10 m-re nyílik. Bejárata az útról nem látszik. Kb. 4 m hosszú és 0,7 m mély, közepesen nagy, alacsony üreg. Nincs lezárva és szabadon látogatható turistalátványosság. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1982‑ben kiadott, Budai‑hegység útikalauz című könyvben kétszer meg van említve a túraleírásoknál. Az első említés szerint a Széchenyi‑hegy oldalában található egyik turistaút a kis Farkas‑völgyi‑sziklaüreg mellett halad el. A második említés szerint a Farkas‑völgy alján lévő erdőben, a kék jelzésű turistaút közelében szép sziklaalakzatok, és balra kanyarodva a kis Farkas‑völgyi‑sziklaüreg figyelhető meg.

Az 1984‑ben napvilágot látott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai‑hegységben lévő barlang Farkas‑völgyi‑sziklaüreg néven Farkasvölgyi‑barlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug‑hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000‑es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. A KvVM Barlang‑ és Földtani Osztályon megtalálható a barlang milliméterpapírra rajzolt alaprajz térképe, hosszmetszet térképe és két keresztmetszet térképe. A térképek 1:100 méretarányban ábrázolják a barlangot. Az alaprajz térképen és a hosszmetszet térképen megfigyelhető a két keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A térképlapon, melyen jelölve van az É‑i irány, nem szerepel a készítő neve és a térkép készítésének dátuma.