Szentgál Rockhole

Szentgáli-kőlik Vengriya Respublikasining maxsus himoyalangan gʻorlaridan biridir. Bakony togʻlarida joylashgan Szentgál shahrida topiladi. Vengriyada dolomdda shakllangan ikkinchi eng uzun gʻor. Turist yoʻriqnomasida ham bu gʻor keltirilgan.

Tavsifi

Balaton‑falvidagi Milliy Parkda, Mecsek togʻining sharqiy‑shimoliy yamolida, Alszegi‑rét ustida, dengiz sathidan 370 m balandlikda, vodiy tagidan 50 m balandda ochiladi. Szentgál markazidan qizil chiziqli turist yoʻli boʻylab, qizil gʻor belgilari bilan belgilangan yoʻlak orqali taxminan 1 km piyoda yurib, DK tomon yoʻnalgan yoʻlakka yetish mumkin. Bu turist yoʻlak 100 m‑dan biroz uzun, juda qiyalik va bu gʻorning kirishiga olib boradi.

Gʻor yoʻlaklarining uzunligi 420 m, chuqurligi 39 m. Kirish DNy tomon qaragan, 4,2 m keng, 2,5 m baland, yarasalar teshigʻi bilan jihozlangan temir eshik bilan yopilgan, qisman qulagan tosh qoldigʻi. Yaqin atrofda gorizontal joylashgan yuqori triass asosiy dolomit qalin qatlamli toshda, odatda tor yoriqlar kabi va baland yoʻlaklar struktura chiziqlari, yoriqlar boʻylab shakllangan. Yigʻilish natijasida kichik boʻshliqlar faqat yoriq chiziqlar bir-birini kesgan joylarda paydo boʻlgan. Ehtimol, aralash korroziya taʼsiri bilan yaratilgan.

Gʻor shakllari orasida katta zalning heliktitlari, bir necha joyda saqlanib qolgan qatlamli kalkit kristallar, 0,5 m balandlikda va baʼzida soch qalinligida boʻlgan tomchilar ustunlari, dolomdda shakllangan gʻorda kam uchraydigan, stalaktitlar va stalagmitlar, ularning hosil boʻlishi hozirgi kunda ham davom etayotgan, shuningdek devorlarda bir necha joyda koʻrinadigan noʻxat toshlari haqida aytib oʻtish lozim.

Harorati oʻrtacha, taxminan 10 °C. Qorongʻu oyda yarasalar uchun muhim dam olish joyi. Unda 8 yarasa turi qayd etilgan, ulardan 2 tasi maxsus himoyalangan tur. Hayvonot nuqtai nazaridan eng katta ahamiyati shundaki, bu yerda katta patli yarasa ham uchraydi. Yuqori qismida baʼzan qargʻa (pelék) yashaydi. Gʻor yopiq va uni koʻrish uchun Balaton‑yukori Milliy Bogʻ Boshqarmasining ruxsati kerak. Yarasalar qishki dam olish davrida tashrif buyurish mumkin emas. Gʻor yoʻli asosiy jihoz bilan yurish mumkin.

Vengriyada dolomitda yaratilgan ikkinchi eng uzun gʻor. Vengriyada dolomitda yaratilgan eng uzun gʻor Kessler Hubert‑gʻoridir.

Gʻor adabiyotda Kő‑lik (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Kőlik (Dornyay 1927), Kőlik‑gʻor (Gazdag 1990), Kő‑lik‑gʻor (Futó 1992), Kő‑lik gʻor (Ilon 1993), Kő‑lyuk‑gʻor (Futó 2003), Mecsekhegyi Kőlik (Bertalan 1938), Mecsek‑hegyi‑kőlik (Kordos 1984), Mecsekhegyi‑kőlik (Futó 2003), Mecsekhegyi‑kőluk (Kordos 1984), Mecsekhegyi tosh gʻor (Bertalan 1976) va Szentgáli Kőlik (Gyurkó 1993) nomlari bilan ham uchraydi.

Tadqiqot tarixi

Gʻorning birinchi bosma tavsifi 1927‑yilda Dornyay Béla tomonidan yozilgan. 1927‑yilda nashr etilgan, Bakony nomli sayohat qoʻllanmasida shunday yozilgan: Mecsek‑togʻ (451 m) janub‑gʻarb tomonida, zich oʻrmon ichida koʻtarilib, togʻning asosiy dolomit tosh devorida joylashgan Kőlik nomli kichik gʻorga yetib boriladi. Gʻorning janubga qaragan kirish darvozasi 2 m keng. Gʻor 4 m uzun, 2–3 m keng. Gʻordan sharqqa qarab pastga qiyalikda tushuvchi bir qamish (kürtő) chiqadi, u 80 sm keng va 50 sm baland. 1932‑yilda nashr etilgan, Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke nomli kitobda, Bakony togʻlari gʻorlari boʻlimida shunday aytilgan: Kőlik Szentgál yaqinida, Mecsek‑togʻ dolomitida joylashgan. Tavsif 1 adabiy asar asosida yozilgan. 1937‑yilda Szeghalmy Gyula tomonidan yozilgan kitobda shunday yozilgan: Szentgál yaqinida, kanyon shaklidagi chuqur vodiy ustida Mecsek‑togʻ koʻtarilib, uning dolomit tosh devori Kőlik nomli gʻorni yashiradi. Topilmalariga koʻra, gʻor yashovchisi qadimiy bir qishloqning birinchi joyi boʻlgan.

Az Országjárás 1942‑milodiy évi évfolyamában meg lett említve, hogy Szentgál végén, a Mecsek‑hegy dolomit sziklafalában van a barlang. 1951‑milodiy-ben régészeti védelem alá helyezték. Az 1955‑milodiy-ben megjelent Bakony útikalauzban részletesen le van írva a barlang. Az 1976‑milodiy‑ban befejezett és Bertalan Károly által írt, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bakony D‑i részén lévő, szentgáli Mecsekhegyi Kőlik másik neve Mecsekhegyi sziklaüreg. Szentgáltól DK‑re 2,5 km‑re, a Mecsek‑hegy csúcsától ÉNy‑ra 1100 m‑re, kb. 400 m tszf. magasságban helyezkedik el. Az omladozó kőfülkéből induló kúszójárat fődolomitban jött létre. A barlang 12 m hosszú, 1–4,5 m széles és 4 m mély. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976‑milodiy‑ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bakonyban, a Szentgál közelében található Mecsek‑hegy dolomitjában lévő barlang Kő‑lik néven. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 5 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1984‑milodiy‑ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Mecsek‑hegyi‑kőlik néven Mecsekhegyi sziklaüreg és Mecsekhegyi‑kőluk névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Déli‑Bakony, a Balaton‑felvidék és a Keszthelyi‑hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000‑es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1984‑milodiy‑ben megjelent, Lista a Bakony barlangjairól című összeállítás szerint a Déli‑Bakonyban, a 4430‑as barlangkataszteri tájegységben, Szentgálon helyezkedik el a Mecsek‑hegyi‑kőlik. A karsztos barlang 12 m hosszú és 3 m mély.

1985‑yilda Heliktit Barlangkutató Csoport ahamiyatsiz koʻrinadigan gʻorni oʻrganishni boshladi. Tadqiqotlar tobora intensiv boʻlib borishi natijasida yoʻl uzunligi bir necha baravar oshdi va qimmatbaho arkeologik topilmalar, temir davri idish parchalari, bronza davri urnalari va gil parchalari, rim davri tangalari, shuningdek Árpád davri kulolchilik qoldiqlari topildi. Toʻldirish jarayoni ham oʻslaq topilmalarni, masalan, gʻordagi ayiq bosh suyakini ham oʻz ichiga oldi. I. e. 9‑asrdan kelib chiqqan urnasiyr madaniyati asosida bu joyni dafn marosimi maqsadida ishlatilgan deb taxmin qilinadi.