Szurdok-völgyi Sinkhole

Szurdok-völgyi-víznyelő Duna–Ipoly Milliy Park hududidagi Pilis togʻida, Pilisszentkereszt chetida joylashgan Szurdokda joylashgan suv olish gʻorlaridan biridir. Turist yoʻriqnomasida ham tavsiflanadi.

Tavsifi

Gʻor Pilisszentkereszt tashqarisida, Dera daryosi daryogʻida qazishma tomonidagi kirishdan taxminan 150 m masofada, oʻrmon ichida, daryo oqimiga qarshi oʻng tomonda (tirnoq togʻ yonida), vodiy tagidan taxminan 17 m balandlikda ochiladi. Eski suv olish kirish joyi vodiyning yon tomonidan chiqib turgan tosh teshigi pastki qismida 200×70 sm diametrli yuzaga yirtilish nuqtasi bilan boshlanadi. Eng oddiy usulda vodiyning pastki oxirida joylashgan qazishmadan yuqoriga qarab yoʻl bilan topiladi. Vodiyda daryo daryogʻida turgan katta tosh blokining yonidan oʻtish kerak, keyin ikki yogʻoch koʻprikdan oʻtish kerak. Ikkinchi yogʻoch koʻprik oqim yoʻnalishi boʻyicha oʻng tomonga olib boradi, bu yerda tirnoq togʻ yonida 20 m balandlikka chiqish kerak gʻor kirishiga. Teshik shaklidagi ochilish ustida sharqiy qiyalikdagi qatlam taxtasi koʻrinadi. Juda uzoq emas, vodiyning shu tomonida Szurdok-völgyi Felső-barlang kirish joyi ham bor.

Gʻor triász dachsteini ohaktoshida, qatlam chegarasida oqib keluvchi suv tufayli hosil boʻlgan. Hozirda faol emas.

1984-yilda gʻor birinchi marta Szurdok-völgyi-víznyelő deb atalgan. Adabiyotda Pilisszentkereszti-víznyelő (Ézsiás 1993), Pilisszentkereszti víznyelő (Kordos 1984), Szurdok-völgyi-barlang (Mezei 1967), Szurdokvölgyi-barlang (Dely, Mezei 1974), Szurdokvölgyi barlang (Schőnviszky 1937), Szurdokvölgyi-víznyelő (Ézsiás 1993), Szurdokvölgyi-víznyelő-barlang (Ézsiás 1993), Szurdok-völgyi-zsomboly (Bertalan, Schőnviszky 1976) va Szurdok-zsomboly (Kadić 1952) nomlari bilan ham uchraydi.

Tadqiqot tarixi

1932-yilgi Barlangvilágda yozilganidek, Budapesht Universiteti Turistlar Uyushmasi Gʻor Tadqiqot Boʻlimi aʼzolari Pilisszentkereszt yaqinida, Szurdok-völgyda 19 m chuqur bir zsombolyt topib, oʻlchashgan va suratga olingan. Zsomboly damlamali gʻor bilan yakunlanadi. Bu xona hozirgi daryo darajasidan 15 m chuqurroq. Turistaság és Alpinizmus 1932-yilgi sonida BETE Gʻor Tadqiqot Boʻlimi aʼzolari Pilisszentkereszt yaqinida, Szurdok-völgyda 25 m chuqur bir qazishma (zsomboly) tubida chiroyli damlamali gʻorni kashf etganliklari maʼlum qilingan. Batafsil tadqiqoti va oʻlchashuvi davom etmoqda. Natija keyinroq eʼlon qilinadi.

A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában arról van szó, hogy a Szurdokvölgyi barlang Pilisszentkereszt határában, a Szurdok-völgyben van. A községi dögtemető után, az első kőfejtő talpszintjén, a patak szintje felett kb. 5 m-rel magasabban nyílik. A barlangot feltáró Kessler Hubert szerint a 15–16 m-es bejárati kürtőn kívül egy, a patak alá nyúló kisebb teremből áll. A falakon elég szép a cseppkőbekérgezés. A barlang talpát patakhordalék borítja. Az 1938. évi Földtani Közlönyben meg van említve, hogy a Szurdok-völgy kialakulásában a barlangi eróziónak kevés szerepe lehet, erre mindenesetre a sziklafalban lévő kisebb járatok utalnak. Ezek közül jelentős a Jaskó Sándor által ismertetett, a völgyfenék felett pár m-re nyíló barlang, amely 16 m mély.

Az 1948. évi Hidrológiai Közlönyben publikálva lett, hogy a Hosszú-hegy kiemelkedésével alábbszállt a Hosszú-hegyben a karsztvízszint és megszűnt a működése a Ziribári-, Hosszúhegyi-, Pilisszántói- és Szurdokvölgyi-barlangok forrássorozatának. Víznyelő barlangok kezdtek el működni helyettük, pl. a Szurdok-völgy fenekén elhelyezkedő jelenleg már eltömődött barlang, amely felszíni vízfolyás vizét vezeti a mélybe. Kadić Ottokár az 1952-es kéziratában leírta a Szurdok-zsombolyt. A kézirat szerint Pilisszentkereszt határában, a Szurdok-völgyben, a községi dögtemető után következő első kőfejtő talpán, a patak szintje felett mintegy 5 m-re nyílik a zsomboly, amely 15–16 m mély Kessler Hubert szerint. Alján kis teremmé bővül, ennek talpát patakhordalék borítja, falait pedig szép cseppkövek kérgezik be. A barlangismertetés 2 publikáció alapján lett írva.

1953‑yilgi Geografik Xabarida nashr etilgan tadqiqotda, Pilis togʻida karsht suv sathining yer yuzasidan ancha pastda (133 m balandlikda) ekanligi aytilgan. Shuning uchun Bekey Imre Gábor va Jaskó Sándor Szurdok‑völgyda Dera‑daryo daryosi daryovari ostida 12 m chuqurlikda gʻor yoʻli topishgan. Szurdok‑völgi gʻorini 1932‑yilda Jaskó Sándor topgan. 12 m chuqur akna gʻor. Dera‑daryo alluviyasidan vertikal ravishda pastga ochiladi. Uning tubida quruq daryo daryovari Jaskó Sándor topgan. Bekey Imre Gáborning aytishicha, Jordán Károly ham 1914‑yilda bu suvni yutuvchi gʻorga kirgan. Demak, bu gʻor 1914‑yilda ham maʼlum boʻlgan. Eng sirli kelib chiqishi boʻlgan gʻor – Szurdok‑völgi gʻori boʻlib, hozirgi vodiy tekisligidan 12 m pastga choʻzilgan. Szurdok‑völgi togʻ jinslari butun uzunligida suvni yoriqlar boʻylab yaxshi singdirgani sababli, bunday vodiy osti gʻorlarning sekin erkinlashishi (agar toʻxtab qolsa yoki vodiy kesilishi sekin boʻlsa) imkonsiz emas.

1967‑yilda nashr etilgan Pilis yoʻriqnomasida, Szurdok‑völgyi-gʻorning Hosszú‑hegy sharqiy tomonida, Pilisszentkereszti‑szurdok tosh qazish maydonining tagida, daryo sathidan taxminan 5 m balandlikda kirish joyi borligi aytilgan. 16 m uzunlikdagi kirish konusi daryo ostiga tushuvchi kichik xonaga olib boradi. Devorlarda tomir toshlari zaharlanishi koʻrinadi. Gʻorning tagini daryo qoldiqlari qoplaydi. 1974‑yilda nashr etilgan Pilis yoʻriqnomasida, Pilis togʻlari va Visegrádi‑togʻlari gʻorlari roʻyxatida (19–20‑bet) Szurdok‑völgyi-gʻor Pilis togʻlari va Visegrádi‑togʻlari gʻorlari orasida joylashganligi qayd etilgan. Pilis togʻlari gʻorlarini tasvirlaydigan boʻlimda, Szurdok‑völgyi-gʻor Hosszú‑hegy sharqiy tomonida, Pilisszentkereszti‑szurdok tosh qazish maydonining tagida, daryo sathidan taxminan 5 m balandlikda ochilganligi aytilgan. Kirish konusi oʻn yilliklar oldin daryo sathidan pastga tushuvchi kichik xonaga olib borgan. Hozirda faqat 2 m chuqurlikgacha yurish mumkin. Devorlarda tomir toshlari zaharlanishi kuzatiladi, gʻorning tagini daryo qoldiqlari qoplaydi.