Hosszú Hill No 4 Cave

Hosszú-hegyi 4‑chi baroq Duna–Ipoly Milliy Park hududidagi Pilis togʻida joylashgan bir baroqdir.

Tavsifi

Pilisszántó tashqarisida, Hosszú-hegyning qiyalik, DNy‑i yamda, togʻli va qirqichli qismda baroqning toʻrtburchak shaklidagi, kichik kirish joyi mavjud. Hosszú-hegyi 2‑chi baroqning kirishiga yaqin, chap tomonga joylashgan kirish. Háromlyukú‑zsombolytól ÉNy‑gacha 220 m masofada joylashgan. 3 m uzunlikdagi, qiyalik yamda togʻ gʻorida bir necha shar haykali, devorlarda esa ozgina borsok toshlari koʻrinadi. Yuqori triass davrining dachsteini ohaktoshida shakllangan. Alohida ahamiyati yoʻq. Ruxsatsiz koʻrish mumkin boʻlgan baroq baroq yoʻli asosiy jihoz bilan yurish mumkin.

2011‑yilda baroq birinchi marta Hosszú-hegyi 4‑chi baroq deb nomlangan edi, baroq adabiyotida.

Tadqiqot tarixi

1948‑yilgi Gidrologiya Gazetasi da nashr etilgan, Hosszú-hegyning koʻtarilishi bilan Hosszú-hegida karst suv darajasi pastga tushgan va Ziribári‑, Hosszúhegyi‑, Pilisszántói‑ va Szurdokvölgyi‑baroqlarning manba zanjirining faoliyati toʻxtagan.

Az FTSK Barlangkutató Szakosztálya Szabó József Csoportjának 1977. évi jelentésében szó van arról, hogy a Hosszú-hegyi 2. sz. barlang bejáratától Ny‑ra van a bejárata a Hosszú-hegyi 4. sz. barlangnak, amely említésre méltó kis üreg. Az üreg kb. 2 m átmérőjű gömbüst, amely két helyen a felszínre felszakadt. Jelenleg kőtörmelék zárja el az alsó kijáratot. Nincsenek képződmények az üregben, amelynek alját kőtörmelék fedi. A barlang feletti sziklafalban néhány, ember számára járhatatlan méretű sziklaüreg látható. A jelentésben megtalálhatók a két barlang 1:100 méretarányú térképei (a Hosszú-hegyi 4. sz. barlangnak az alaprajz térképe és hosszmetszet térképe). Ezeknek a Szablyár Péter által szerkesztett térképnek az elkészítéséhez Havas Péter és Szablyár Péter mérték fel a barlangokat. (A térképlapon együtt van ábrázolva a Hosszú-hegyi 2. sz. barlang a Hosszú-hegyi 4. sz. barlanggal.)

Az 1977. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett a barlang két térképe és a jelentés barlangot ismertető része. 1997. április 27‑én Sásdi László és Kovács Richárd mérték fel a barlangot. A felmérés alapján Sásdi László szerkesztette meg a barlang 1:100 méretarányú alaprajz térképét és hosszmetszet térképét.

Szokol Adrienn 2011‑yilgi qoʻlyozmasida joylashgan bir joylashuv chizigʻi, unda 4830‑sonli gʻoralar falokatining geografik joylashuvi koʻrsatilgan. Diagrammada Hosszú‑hegyi 4‑sonli gʻora geografik joylashuvi belgilangan. Qoʻlyozmada shunday yozilgan, Hosszú‑hegyi 4‑sonli gʻora Hosszú‑togʻda, 456 m balandlikda ochilgan. Tektonik kelib chiqqan gʻora 3,2 m uzunlikda va 2,7 m vertikal tarqalishga ega. Unda Borsókő koʻrinadi. MKBT Maʼlumotnoma 2011‑yil noyabr‑dekabr sonlarida nashr etilgan daftarida, Szurdok‑völgy 2‑sonli suv ichimlikining pastki yoʻllarida intensiv, pastdan oqib keluvchi havo harakati sezilayotgani aytilgan. Ushbu hodisadan, Pilis togʻ tomonidan kelayotgan, hali oʻrganilmagan, daryo tarmoqli katta boʻlimga, yoki Szurdok‑völgy 2‑sonli suv ichimlikining Hosszú‑togʻning yuqori qismida joylashgan, suvli faoliyat natijasida yaratilgan, havo boʻshliqli gʻora yoʻllari bilan bogʻliq boʻlishi mumkinligi taxmin qilinadi.