Naszályi Sinkhole

Naszályi-víznyelőbarlang geologik qiymati tufayli Vengriya qattiq himoyalangan gʻorlaridan biri. Duna–Ipoly Milliy Parkda joylashgan Vác shahrida. Cserhát uchta qattiq himoyalangan gʻordan biri, ulardan bu eng chuqur va eng uzun. Vengriyaning toʻqqizinchi eng chuqur gʻori.

Tavsifi

Naszály gerincida joylashgan tor tekislikning eng katta suv yigʻuvchi hududiga ega suv olish joyida ochiladi. Bu suv olish joyi 100 metr uzunlikda va 30 metr kenglikda, maksimal chuqurligi 12–15 metr. Geodeziya oʻlchov minorasidan taxminan 700 metr, shimoli-gʻarbiy yoʻnalishda joylashgan. Trias davri kalsiyli toshda paydo boʻlgan. Ichida stalaktitlar kabi gʻovak shakllar va eriydigan shakllar, masalan sinliklar mavjud.

Yopiq gʻor Duna–Ipoly Milliy Park Boshqarmasining ruxsati va texnik uskunalar yordamida tashrif buyurilishi mumkin. Bu yerda dam olish davrini oʻtkazayotgan yarasalar sababli qishda tizimga kirish mumkin emas. Mamlakatning eng katta kichik daryo yarasasi koloniyasining yashash joyi. Haqiqiy gʻor aholisi, yaʼni troglobiont organizmlar ham yoʻllarida yashaydi.

Tor, qulab ketuvchi oʻtish yoʻllari, keng xonalar va qiyalikli qismlar almashinuvi unga xos. Uni oʻrganish qiyinligini koʻrsatadiki, taxminan 700 metr doimiy arqon bilan bu vaqtinchalik suv oqimlari bilan qiyinlashtirilgan va qulash xavfi boʻlgan gʻorni osonroq yurish mumkin boʻlgan holga keltirish kerak boʻlgan.

Cserhát qattiq himoyalangan gʻorlari nomlari “N” harfi bilan boshlanadi, Naszályi-víznyelőbarlang, Nézsai-víznyelőbarlang va Nincskegyelem-aknabarlang. Cserhát eng qadimgi maʼlum va eng mashhur gʻori, Násznép-gʻori nomi ham “N” harfi bilan boshlanadi.

Barcha adabiyotda Nagy nyelőlyuk, Naszály Cave (Kordos 1977), Naszályi Szinlő-barlang (Bertalan, Kordos, Országh 1976), Naszályi-viznyelőbarlang (Kordos 1978), Naszályi viznyelő barlang (Bertalan 1976), Naszály Sinkhole-cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), Naszály Sinkhole Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), Naszály víznyelőbarlangja (Dénes 1970), Sárkánygödri-víznyelő (Thuróczy 1964), Sárkánylyuk (Tölgyesi 1974), Sárkánylyuk-víznyelő (Nyerges, Ézsiás 2003), Sárkány-lyuk-víznyelő-barlang (Rónaki 2012), Szinkő-barlang (Kordos 1984), Szinlő-barlang (Dénes 1970), Szinlő barlang (Bertalan 1976) va Színlő-barlang (Dénes 1970) nomlari ham. 1977‑yilda birinchi marta Naszályi-víznyelőbarlang deb atalgan bu gʻor adabiyotda, Kordos László nashrida.

Tadqiqot tarixi

1949‑yilda Gánti Tibor va Bánhidi László suv yutqazuvchini kashf etdilar. 1952‑yilda Váci gimnaziyasi oʻquvchilari Bánhidi László va Joó Tibor rahbarligida qazish orqali ochishdi. Shunda u Szinlő-barlang nomini oldi. Oʻsha paytda 120 metr uzunlikda va chuqurligi 60 metr edi. 1957‑yilda nashr etilgan Cserhát yoʻriqnoma kitobida Naszály orqa qismiga yaqin joyda yaqinda kashf etilgan suv yutqazuvchi gʻor ochiq ekanligi aytilgan. 1964‑yilda nashr etilgan Az országos kék‑túra útvonala mentén kitobida ham tilga olingan.

1974‑yilda Qizil Meteor Tabiatsevarlar Uyushmasi Markaziy Gʻor Tadqiqot Guruhlari va Viktória Gʻor Tadqiqot Guruhining birgalikdagi ish natijasida yoʻlak tizimi 165 metr chuqurlikka yetdi. 1975‑yil 31‑dekabr holatiga koʻra Vengriya 35‑eng chuqur gʻori 60 metr chuqurlikdagi Naszályi-víznyelőbarlang edi. 1976‑yilda 5200‑sonli (Cserehát, Mátra) gʻor katastrofasi hududida joylashgan, Váci Naszályi Szinlő-barlang milliy ahamiyatga ega gʻorga aylandi.

Az 1976‑yilda tugallangan, Magyarország barlangleltára nomli qoʻlyozmada oʻqiladi,ki Cserhát togʻ tizmasida, Naszályda, Vácon joylashgan Naszályi viznyelő gʻorning boshqa nomi Szinlő gʻor. Naszály va Szarvas‑togʻ orasidagi orqa tepasida, turist yoʻllarining ajralishidan ÉNy‑ga taxminan 100 m masofada, dolina qatorida, dolinada joylashgan tosh devor ostida gʻorning kirish joyi joylashgan. Gʻorning oʻlchan uzunligi 130 m, oʻlchan chuqurligi 60 m. Keyingi izlanishlardan soʻng taxminiy uzunligi 350 m, chuqurligi 120–150 m. Davriy suv manbai, ÉK‑DNy yoʻnalishidagi tektonik yoriq boʻylab hosil boʻlgan. Qisman ochilmagan va hayot xavfli. Qoʻlyozmadagi gʻor haqidagi qismi 1 ta adabiy asarga asoslanib yozilgan. 1976‑yilda tuzilgan, mamlakat miqyosidagi gʻorlar roʻyxatidagi gʻor nomlari aniqlangandan soʻng, 1977‑yil 30‑mayda tuzilgan, mamlakat miqyosidagi gʻorlar roʻyxatida Naszály togʻida, Vácon joylashgan gʻor Naszályi‑viznyelőbarlang nomi bilan keltirilgan.

Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy a Naszály hegyen található, 60 m mély Naszály Cave (víznyelőbarlang) 1975. december 31-én Magyarország 35. legmélyebb barlangja. A 33. legmélyebb barlang (Róka-hegyi-barlang), a 34. legmélyebb barlang (Papp Ferenc-barlang), a 36. legmélyebb barlang (Borókás-tebri 3. sz. víznyelőbarlang) és a 37. legmélyebb barlang (Nagy-nyelő) szintén 60 m mély. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Naszály hegyen lévő és kb. 60 m mély Naszályi-viznyelőbarlang az ország 39. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 41. legmélyebb barlangja a Naszály hegyen elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben kb. 60 m mély Naszályi-víznyelőbarlang. A 42. legmélyebb barlang (Bátori-barlang) szintén kb. 60 m mély. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Naszályi-víznyelőbarlang az 5200-as barlangkataszteri területen (Börzsöny hegység, Cserhát hegység, Mátra hegység, Karancs hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5221/1. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.